Karácsony
A karácsony a keresztény egyház legnagyobb ünnepe. A 4. század óta ünneplik Krisztus születését december 25-én, ami egyben a téli napfoduló is. A mainzi zsinat 813-ban nyilvánította ünnepnappá; eredetileg négy napig tartott. A 17. században rövidítették meg.
Az ünnepkör szokásaiban keverednek a pogány és a keresztény hagyományok. A kereszténység kialakulása után még évszázadokba telt, amíg a karácsony elérte mai rangját. Jézus születésének napja az egyház 'legfiatalabb' ünnepe, mivel a régiek nagyobb jelentőséget tulajdonítottak Krisztus feltámadásának és halálának, mint a születésének. Ebben az is szerepet játszott, hogy nem tudták pontosan, hogy mikor született a Megváltó..
A karácsony szó szláv eredetű-korcsun- jelentése; lépő, átlépő.
Az angol Christmas Krisztus nevét tartalmazza, a német Weihnacht és a holland Kertmisse szent éjt jelent. Ezzel is utalnak a keresztény eredetre. A francia Noel, az olasz Natale születésnapot jelent; a pogány Napisten illetve Jézus születése napját jelölve.
Egyes országokban a gyerekek háztól házig járva karácsonyi dalokat énekelnek és boldog ünnepeket kívánnak a háziaknak, akik ezt apró ajándékokkal viszonozzák. Az angolszász országokban december 21-től járják a házakat a karácsonyi énekesek.
A magyar hagyományok szerint a Karácsony a család, a szeretet és a béke ünnepe. December 25-én munkatilalom volt, még a hamut és a morzsát sem vitték ki, nehogy kidobják a házból a szerencsét. Ha söpörtek akkor is csak befelé, az asztal alá.
A Karácsonyi ajándékozás...
a 16.században feljegyezték, hogy a rokonok, barátok ajándékot adtak egymásnak, majd két század elteltével a gyerekeknek már a Télapó és/vagy a Jézuska vitte az ajándékot... Ez mentette fel a gyerekeket attól, hogy viszonozni kelljen az ajándékokat.
Hajdanán az is előfordult, hogy az ajándékot már Márton napján megkapták a gyerekek, a felnőttek pedig Újévkor. Szokás volt az első csillag feltűnése után kibontani az ajándékot.
|