Ady Endre : Karácsony
  
 
 
 
1.
 
  
  
Harang csendül,  
Ének zendül,  
Messze zsong a hálaének,   
Az én kedves kis falumban   
Karácsonykor  
Magába száll minden lélek.   
 
  
  
Minden ember  
Szeretettel  
Borul földre imádkozni,   
Az én kedves kis falumba   
A Messiás  
Boldogságot szokott hozni.   
 
  
  
A templomba   
Hosszú sorba  
Indulnak el ifjak, vének,   
Az én kedves kis falumban   
Hálát adnak  
A magasság Istenének.   
 
  
  
Mintha itt lenn  
A nagy Isten  
Szent kegyelme súgna, szállna,   
Az én kedves, kis falumban   
Minden szívben  
Csak szeretet lakik máma.   
 
 
 
2.
 
  
  
Bántja lelkem a nagy város  
Durva zaja,  
De jó volna ünnepelni  
Oda haza.  
De jó volna tiszta szívből  
– Úgy mint régen –  
Fohászkodni,  
De jó volna megnyugodni.   
 
  
  
De jó volna mindent, mindent,  
Elfeledni,  
De jó volna játszadozó  
Gyermek lenni.  
Igaz hittel, gyermek szívvel   
A világgal   
Kibékülni,  
Szeretetben üdvözülni.   
 
 
 
3.
 
  
Ha ez a szép rege  
Igaz hitté válna  
Óh de nagy boldogság   
Szállna a világra.   
Ez a gyarló ember   
Ember lenne újra,   
Talizmánja lenne   
A szomorú útra.  
Golgotha nem volna  
Ez a földi élet,  
Egy erő hatná át  
A nagy mindenséget,   
Nem volna más vallás,   
Nem volna csak ennyi:   
Imádni az Istent  
És egymást szeretni…   
Karácsonyi rege,   
Ha valóra válna,   
Igazi boldogság  
Szállna a világra…   |